2015. augusztus 23., vasárnap

03. Csak pár számjegy...

Sziasztok!
Elnézést szeretnék kérni a hosszú kimaradásért, de családi nyaraláson voltunk, és nem vittem el a gépemet. Köszönöm, hogy még mindig vannak feliratkozóim és továbbra is várom a kommenteket!



Reggel sétálva jöttem be az iskolába, így volt időm átismételni a tananyagot, ugyanis ma dolgozatot írtunk biológiából. Az emberi szexualitásból, amiről már eleve elég sokat tudok. Oppie, a lány, aki beavatott a szakma rejtelmeibe, szinte egy komplett biológia órát tartott nekem erről.

A nap folyamán Négyes még egyszer megpróbálta megszerezni a telefonszámomat, de én most sem adtam meg neki. Bár nem mutattam ki, de tegnap nagyon megsértett azzal, hogy fogadott és még el is mondta, hogy csak azért állt szóba velem. Akármennyire is néz ki jól, rövid, sötétbarna hajával, férfias állával, dús ajkaival és izmos testével, ezt még Ő sem teheti meg. Az iskolában rengeteg lánnyal járt már, és miután szakítottak, mint azt mondta rá, hogy egy egoista seggfej. Ezért úgy vélem, hogy Lauren és Ő tökéletesen illenek egymáshoz.

Éppen a földrajz terem felé haladok, amikor Bree, az egyik osztálytársam értesít, hogy Mr. Westigo ma nem jött iskolába, így összevont óránk lesz a tizenkettedikesekkel. Nekik most testnevelés órájuk lesz, ezért elindulok a tornaöltözők felé. Pechemre Négyes, Zeke, Uriah és Will ott állnak a férfiöltöző előtt, közvetlenül a női ajtaja mellett. Ma is megbámulnak, bár most is vastag fekete pulóvert, azonos színű csőnadrágot és bakancsot viselek.

Felbődül a Fall Out Boy-tól az Immortals, ami a Gazda hívását hivatott jelezni. Nem megyek be az öltözőbe, hanem úgy 20 méterrel tovább sétálok, és akkor veszem föl. Spanyolul szólok bele, mert a Gazda azt a szabályt adta, hogy amikor telefonál, csak ezen a nyelven beszélhetünk. Közli velem, hogy holnap este lesz az estély, és hogy csak engem visz, hogy nekem szentelhessék az összes figyelmet. Erre a fejemet az egyik szekrénynek döntöm, és úgy válaszolok. Elmondom, hogy megértettem és, hogy nem fog csalódni bennem. Visszaindulok az öltözőhöz, de még mielőtt beléphetnék Will megszólal… Spanyolul.

- Gazda? - kérdezi, mire én fölvonom a szemöldökömet és spanyolul válaszolok.

- Nem rád tartozik. - mondom gúnnyal a hangomban, mire Ő szélesen elmosolyodik, és tájékoztat róla, hogy Uriah is érti, amit mondunk. Visszamosolygok rá, majd búcsúzóul bemutatok nekik. Még hallom, ahogy Uriah felnevet, aztán az ajtó becsapódik. Átmegyek a rövid előszobán és belépek az öltözőbe, ahol Lauren hatalmas mosolyával nézek szembe. Egy ugyanolyan ruha van rajta, mint amilyet tegnap én is vettem. Körülötte ott áll a két barátnője, azt hiszem Kim és Leah, akiknek az agyuk helyén is műanyag van. Kicsivel odébb mellettük Christina, Marlene és Shauna. Ők hárman aggódva figyelik az arcomat, míg a többi lány, akik az öltözőben vannak, Laurennek áradoznak a ruhára. Képtelen vagyok visszafogni a vigyoromat.

- Szánalmas vagy. - miközben elsétálok mellette, olyan hangosan mondom ezt, hogy mindenki meghallja. Erre Ő még szélesebben vigyorog, és ebből tudom, hogy valamivel vissza fog vágni, de nem érdekel.

- Csak nem féltékeny vagy, Trissy? - a hangja csak úgy csöpög a gúnytól.

- Mire lennék féltékeny? - kérdezem megjátszva a butát. - A ronda pofádra vagy a gusztustalanul nagy combjaidra. Tudod, hogy ez arra utal, hogy kezdesz dagadni? - az egyik lány kirohan az öltözőből. - Senkinek nem fogsz kelleni 100 kilósan. De nézd a jó oldalát. A hasad felnyomja majd a melledet, így nem kell push-up melltartót hordanod. - pár lány levegő után kapkod, de én mintha semmi nem történt volna, odasétálok a megszokott padomhoz és elkezdek átöltözni. Éppen amikor ledobom a pólómat, az ajtó kivágódik és szinte az összes srác berohan ide. Köztük jön Max, a tornatanár is.

- Az egyik lány jelezte nekem, hogy verekedés van kialakulóban. - szólal meg Max. - Megtudhatnám, hogy Lauren ma kit nem hagy békén?

- Én nem is… - kezd bele Lauren, de Max feltartja a kezét, ezzel jelezve, hogy ne folytassa. De Ő nem hagyja annyiban. Jelez Kimnek, aki készségesen nekiáll segíteni.

- Tris nem hagyta békén Laurent. - erre fölszalad a szemöldököm. - Csúnya dolgokat vágott a fejéhez. Azt mondta, hogy egy pénzéhes szajha. És még meg is akarta ütni őt, de nem sikerült neki, mert Leah megállította. - erre már csak megvonom a vállamat és visszafordulok a táskám felé. Leveszem a melltartómat és a sportmelltartót veszem föl helyette. Fölé egy fekete trikót veszek, aminek a hátára nagy számokkal egy 06-os van írva.

- Tris. - szólít meg Max. Felé fordulok. - Nem akarsz semmit mondani?

- Igazam volt. Lauren seggén már kezd szakadni a ruha és Kimnek az agya helyén szilikon van. - erre Kim felé fordulok és rávigyorgok. - Ha meg akartam volna őt ütni, akkor meg is tettem volna. A barátnőd nem tudta volna megakadályozni.

- Látja tanár úr. - szólal meg Lauren. - Ok nélkül sérteget. És tényleg meg akart ütni. - erre felemelem a kezem és ököllel arcon vágom, mire Ő felvisít.

- Így már van értelme annak, amit eddig összehazudoztál. - felelem és a legszebb mosolyomat villantom neki. Max megragadja mindkettőnk karját.

- Lauren, a nővérhez. Úgy látom, hogy vérzik az orrod. Tris, te velem jössz. Srácok, ti húzzatok ki az öltözőből. Hagyjátok a lányokat. - osztja a parancsokat Max. Ez idő alatt gyorsan kiugrom a farmeromból és felveszem a fenekem alá érő rövidnadrágomat. A fiúk csak akkor indulnak el kifelé, amikor Max és én elhaladunk előttük.

- Nem én kezdtem. - jelentem ki, amint kilépünk az öltözőből. - Tegnap látta, hogy egy olyan ruhát vettem, és amikor le akarta vetetni rólam nemet mondtam. Azt gondolta, hogy zavarni fog, ha rajta látom a ruhát, de nem így van. Felőlem azt hord, amit akar.

- Tudom, Tris. - feleli, apró bólogatások közepette. - Ettől függetlenül kapni fogtok egy feladatot. Öt lánynak Pénteken elő kell adnia valamilyen táncot. Az igazgató ragaszkodik hozzá. Abban az ötben te is és Lauren is benne lesztek. Azt, hogy mit adtok elő, ti döntitek el. A mai órán kezditek el a gyakorlást, és a héten minden nap gyakoroljátok, ugyanis Mr. Westigo kislánya lebetegedett és Ő marad otthon ápolni. - komoly tekintettel néz rám. - Akármit is talál ki Lauren, te készségesen beleegyezel. Azt veszed föl, amit Ő mond. Érted? Nincs szükségem arra, hogy még a ruhák miatt folyó vitáitokat is hallgassam. - bólintok, mire Ő viszonozza és elvonul. Megfordulok, hogy visszamenjek, és az öltözőben várjam a csöngetést, de a kosárcsapat elállja az utamat.

- Nincs jobb dolgotok? - csattanok föl. Egyikőjük sem mozdul, csak mereven bámulják, a melleimet. Pechemre ismét megszólal a mobilom, amit zsebek híján, a sportmelltartómba csúsztattam. Tori csengőhangja bődül fel, ezért szinte azonnal odakapok és kiveszem.  - Szia!

- Szia! Csak azért hívlak, mert eszembe jutott, hogy nem is ismered az unokaöcsémet. Magas, barna hajú, kék szemű. Jó kiállású, tehát izmos. És valószínűleg motorral megy. - hadarja, majd köszönés nélkül kinyomja. Összehúzott szemöldökkel nézek rá a telefonom kijelzőjére, majd amikor megbizonyosodom róla, hogy tényleg letette visszateszem a telefonomat a helyére.

- Kicsinálom! - sikítja Lauren, miközben a barátnői kíséretében kijön az öltözőből. - Kicsinálom. Darabokra tépkedem és odadobom a kutyáknak. Nem is. Egy csóró kurvát csinálok belőle. - ekkor pillant meg engem és ismét elönti az arcát az a magabiztos vigyor. Az övéhez hasonló telepszik az enyémre is.

- Biztos vagyok benne, hogy apuci fizetne a hullaháznak a titoktartásért. Senki ne tudhassa meg, hogy az Ő elkényeztetett bogárkája megölt valakit. - szomorú arcot vágok, hogy még hitelesebb legyen. Már éppen nekem ugrana, amikor Négyes megfogja a karját és elvonszolja. Mikor egymással szembe kerülnek Lauren mutogatva ad hangsúlyt a nyafogásának, és itt nekem elegem is van. Félrelököm a srácokat az utamból és úgy megyek vissza az öltözőbe.

****

Az iskolából sétálok kifelé, amikor egy pár szó megüti a fülemet. Ezek a szakítottak, álompár, és vissza akarja szerezni. Egyből tudom, hogy Laurenékről beszélnek. A lány torna után azt mondta mindenkinek, hogy Ő szakított Négyessel, de igazából mindenki tudja, hogy nem így történt. Próbáltam megsajnálni. Esküszöm. De nem ment. Megérdemelte.

A többi lány is megpróbált együtt érezni vele, de a legtöbbjük figyelmét az kötötte le, hogy az iskola legjobb pasija szabad lett. Sosem értettem, hogy mit esznek rajta. Ha úgy vesszük, akkor Uriah is ugyanolyan helyes. A bőre egy pár árnyalatnyival sötétebb, mint Négyesé, és csak pár centivel alacsonyabb nála. A szeme mahagóni barna, az orra pisze, és majdnem ugyanolyan izmos, mint Négyes. A haja olyan rövid, hogy szinte nem is lehet kivenni a színét. A testvére, Zeke, szinte teljesen ugyanúgy néz ki, csak az Ő bőre egy kicsit világosabb. És Will? Ő is helyes. Szőke hajú, zöld szemű, és izmos. Mi kell ennél több?

Amint kilépek észre is veszem, Tori unokaöccsét. Egy pár lány már köré gyűlt, és a hajukat csavargatva próbálnak imponálni neki. Eddig nem jártak túl nagy sikerrel. A srác felpillant és találkozik a tekintetünk… Ezra?  Lassú léptekkel indulok el felé, és egyre biztosabbá válik, hogy én ismerem őt. Amikor kicsi voltam, állandóan őt és a barátját, Adam-et figyeltem. Szerelmes voltam belé, és ezt Ő is és a haverja is tudta. Kellett nekem felemlegetnem. Egy fekete terepjáró ajtajában, Adam szőke haja tűnik elő, majd később a kék szemei is láthatóvá válnak. Ezer wattos mosolyával figyeli, ahogy közeledek feléjük.

- Hé! - üvölt föl. - Csak nem kicsi Bea? - ezt a pillanatot választotta Négyes és a klikkje, arra, hogy kijöjjön az iskolából. Ennél már nem lehet égőbb. - Nem nőttél valami sokat. Talán csak a fontosabb helyeken. - mindketten kaján vigyorral ajándékoznak meg.

- És ezért nem veszem le soha a pulóveremet. - felelem mosolyogva. Mikor odaérek, előbb megölelem Ezrát, majd Adamet, aki a kezét a fenekemre helyezi, és jó erősen belemarkol. Viszonozom a szívességet, majd vigyorogva nézek meglepett arcára. - Ha neked szabad, akkor nekem is. Hé, Ezra! - felé fordulok, de abban a pillanatban Lauren egy nyelves csókkal lepi meg. Mikor leszakad róla, rákacsint és egy gúnyos mosolyt vet rám. Kim és Leah kuncognak, majd őt követve elsétálnak.

Ezre elővesz egy üveg vizet a motorja ülése alól, iszik egy kortyot, majd kiköpi a vizet. Kérdő tekintetet lövell felém, mire én hatalmas vigyorral figyelem undorodó arckifejezését.

- Szerintem azt hitte, hogy a pasim vagy. - mondom. - Nem kifejezettem vagyok a kedvence. Akárhányszor csak meglát, azt ismételgeti, hogy kicsinál, vagy csóró kurvává tesz…

- Woah. - szakít félbe Adam. - Miért hiszi azt, hogy Ezra a barátod? Miért nem hitte azt, hogy én vagyok az? Akkor előadhattunk volna neki egy tíz perces külön számot. - ehhez a mondatához még a szemöldökét is vonogatni kezdte, ami miatt kitört belőlem a nevetés.

A táskámat bedobom a terepjáró anyósülésére, és előveszem belőle a szendvicsemből megmaradt két falatot. Intek a fiúknak, hogy sétáljunk a kuka felé, és közben nekilátok elfogyasztani a maradékot. Érzem vizslató tekintetüket, de inkább nem foglalkozom velük.

- Szóval, már nem vagy belém szerelmes? - töri meg a csendet Ezra. Lenyelem az utolsó falatot, majd megtörlöm a számat.

- Nem. - jelentem ki magabiztosan, tudva, hogy igazat mondok. - De szerintem igazából sosem szerettelek. Elvégre hat éves voltam. Tudod te, hogy milyen az, amikor egy olyan fiatal lány „szerelmes”? Azt képzeli, hogy a párnája az imádott fiú, és éjszaka elalvás előtt azt csókolgatja, a füzeteit teleírogatja a srác nevével és szívecskékbe foglalja őket. Vagy teleragasztgatja a falát, róla készült képekkel. Én egyiket sem csináltam, ezért úgy gondolom, hogy csak elhitettem magammal. - mikor felpillantok rá, Ő sértett arckifejezéssel bámul vissza rám.

- Darabokra törted a szívem. - mondja vádló hangon. Elérjük a kukát, amitől úgy egy méterre állnak Négyesék. Még csak nem is tesznek úgy, mint akik nem hallgatóznak. - Akkor most beszéljük meg, hogy hogyan hozod helyre. Add meg a telefonszámodat. - Adam válla rázkódni kezd, Ezra leplezetlen próbálkozásától. Elkezdem rázni a fejem, ezzel jelezve, hogy nem adom meg neki. - Nem?

- Nem. - felelem mosolyogva.

- Biztos?

- Nincs nálam toll. - tettetett csalódottsággal nézek fel rá. Elmosolyodik, majd kikerül és odasétál Uriahékhoz.

- Sziasztok! - köszön nekik. - Tudnátok adni egy tollat, vagy valamit? Az a szőkeség meg szeretné adni nekem a telefonszámát, de annyira szőke, hogy még pár számjegyet sem tud beírni egy érintőképernyős telefonba. - Zeke azonnal bólint és elő is kap egy tollat. - Köszönöm. - Ezra kiveszi a kezéből és visszasétál. Átnyújtja nekem a tollat. - Most már menni fog. - közelebb lépek hozzá, és benyúlok a baloldali elülső zsebébe. A kezem vészesen közel kerül a szervéhez, de én nem is törődök vele. Kihúzom a telefonját, majd az enyémet a kezébe nyomom. Mindketten beírjuk a számunkat, aztán visszacseréljük a telefonjainkat. Megfordulok, és odasétálok Zekehez, hogy visszaadjam neki a tollát, de Adamék követnek. - Akkor most eljátszom a gyíkot, aki megnézi, hogy az igazi számodat adtad-e meg. - megnyomja a hívás gombot, és várja, hogy megcsörrenjen a telefonom. De az nem teszi.

- Még pizzát sem rendelek. Nem szeretem, ha az emberek tudják, hogy hogyan érhetnek el. - mondom. Adam idenyújtja a telefonját, én pedig készségesen beírom az igazi számomat. Meg is nyomom a hívás gombot, mire a telefonomból megszólal a Fall Out Boytól a Centuries című szám. Fel is mutatom, hogy lássa, az az Ő telefonszáma. - Bólint és kinyomja.

- Kicsi Bea, érezd megtisztelve magad. Ennyi erőfeszítést még egy lány telefonszámáért sem tettem. - mondja Adam vigyorogva, majd megpördül és az autója felé int. - Induljunk! - Nem kell többször mondania, Ezra is és én is elindulunk.

6 megjegyzés:

  1. Érdekes a történet és nagyon jól írsz! Kérlek siess a következővel!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök neki, hogy tetszik, de azt azért nem mondanám, hogy nagyon jól írok. Éppen csak bontogatom a szárnyaimat, és még van mit fejlődnöm. A következő fejezetet még a héten hozni fogom. :)

      Törlés
  2. Tetszik Nekem is ahogy írsz és várom a folytatást nagyon!

    VálaszTörlés
  3. Nekem is nagyon tetszik az ötlet és a blogod is nagyon szép.Várom a kövit,Puszi <3

    VálaszTörlés
  4. Szia! Nagyon tetszett a fejezet. Mikor jön a következő?

    VálaszTörlés
  5. húú tök jó ! Mikor jön a kövi?

    VálaszTörlés